Az elmúlt héten itt volt rögtön az első két orosz csoport. Az egyikük, Oleg, komolyan, mintha a Tűz van babámból vagy a Mi kis falunkból jött volna! (Ismeritek ezeket a Csehszlovák remekműveket?) Nagyon komoly figura volt, az a típus, aki próbálja ugyan azt csinálni, mint a többi átlagember, de valahogy neki sosem úgy sikerül! Például saját készítésű szárazruhával jött. Persze, hogy mindenhol ázott, egy nap után lecserélte, és bérelt nedvesruhát :-D Víz alatt esett-kelt, egyszer úgy megindult egy fal mellett lefelé, mint a kő. Épp indultam, hogy elkapjam, amikor landolt a videós srác fején és kameráján :-D A videós srác egy 120 kilós orosz volt, változatosság kedvéért Szergejnek hívták (volt vagy 4 a 9 főből). Az elkapta, kérdezte, hogy OK? rendben vagy? Oleg mutatja, hogy OK, közben kapálózva csúszik le a falon. Szergej fújt kicsit a mellényébe, amíg meg nem maradt azon a mélységen, és útjára elgedte Oleg barátunkat... Nekünk meg kommunikációs zavaraink voltak, mert valamelyik kedves búvárom mutatott 90 bart, gyorsan visszafordítom a csapatot, visszaúszunk a barlanghoz, amin keresztül eljuthatunk a kijöveteli ponthoz, megnézem a levegőjét, 100 bar. Előtte kétszer visszakérdeztem a 90-re... Na mindegy, szép merülés volt, a barlangban elbóklásztunk kicsit, aztán csak lefogyasztották a palackokat. Szóval egyáltalán nem voltak vészesek, semmi kamikáze merülés, meg menjünk mélyre, meg ilyenek. Illetve lehet, hogy mondták, de én csak annyit válaszolok, hogy ja nye panyemájú (köszi, Tapsi, hasznos mondat!)

Valamelyik nap Radisson szolgálaton voltam, és beesett Phil, egy svájci búvár, hogy délután merülne. Szuper, nem kell egész nap itt ülnöm! Ráadásul tapasztalt is volt, tényleg két fundive volt, amit csináltunk! Mintha szabadnapos lettem volna :-D

Kicsit csapongok az események között, olyan régen írtam, összefolyik, mi is történt a héten. Talán szombat vagy vasárnap reggel, ahogy jöttünk be a bázisra, láttunk az út mellett egy felborult autót. Tulajdonképp eddig asszem minden hétvégén láttunk reggel egy összetört autót, ugyanis itt megengedett, hogy igyál és vezess. Ezt minden máltai tudja. Csak azt nem, hogy limit is van, kb két sörnek megfelelő alkohol lehet a vérben... Ez a rész kimaradt nekik, minden héten van baleset, amikor éjszaka száguldoznak, és összetörik a papa autóját buliból hazafelé. :-D 

Az orosz csoport befoglalt egy merülést a tonhalfarmon. Mi is mentünk persze, több száz kilós tonhalakkal merülni igazán buli! Megtudtam, hogy egy tonhal több ezer eurót ér! És a máltai halászok nem ölik meg a kifogott példányokat, mert ugye évente egy hónapot lehet halászni őket, és akkor eléggé lemennek az árak, hanem eladják őket a tonhal farmnak, ahol szépen etetik őket, és eladják pl karácsonykor. Egyszer láttam egy filmet, hogy a csúnya gonosz máltaiak irtják a tonhalakat, és mutattak a halpiacról képeket, ahol hegyekben álltak a tonhal tetemek, persze a szöveg szerint ez így megy minden nap. Ez nem így van, na jó, a halászati szezonban igen... De az összes olasz, tunéziai meg egyéb környező országból való halász ide hozza a zsákmányt. Azért még sajnos veszélyben vannak a kékúszójú tonhalak, erősen csökken az állomány sajnos... 

A merülés nem volt egyszerű közöttük, képzeljetek el egy kb 60 méter átmérőjű, 30 méter mély hálót, melyben 600 tonhal úszik körbe-körbe, 100 kilóstól 350 kilósig. Csinálnak egy kis örvényt... Úgy mentünk fel-alá, ahogy elő van írva... Vicces volt, de nem volt könnyű... Az egyik legjobb volt, szembeúszni velük! Jöttek, mint a gyorsvonat! A halak ferrarijának is hívják őket, olyan gyorsak. Persze kikerülnek minket :-D Páran rosszul is lettek, és hamar abbahagyták a merülést, mert semmi mást nem látni, csak a halak tömegét, eléggé szédítő tud lenni... Semmi viszonyítási pont, és ugye közben hol lehúz a víz, hol elkezdesz emelkedni rendesen...

Képek a képtárban! http://picasaweb.google.hu/farkasdo/Malta2010#

Tegnap meg éjszakai merülés volt 4 emberrel (20 EUR! hurrá!) Általában 40 perces az éjszakai merülés itt, ennyi a limit, de mivel a többiek nem vártak kinn rám, vacsorára mentek a másik csoporttal, mert azoknak ez volt az utolsó napjuk, így sikeredett egy 59 percet összehozni! Láttunk óriás csigákat (a legnagyobbnak a háza volt vagy 20-25 cent átmérőjű!) polipot, meg mindenféle más szépséget! Nagyon élveztem, csak reméltem, hogy a búváraim is élvezik! Persze tetszett nekik :-D

Ma meg szabadnapos vagyok, de persze itt ülök a bázison, mert ma van a heti bevásárló napunk, és én is menni akarok. A bázis előtt úgy süt a nap, hogy nem lehet látni a képernyőt, itt benn meg hemzsegnek a szúnyogok! ÁÁÁÁÁÁ Már vagy 10-et lecsaptam, de egyre többen vannak! Mondtam már, hogy mennyire utálom őket? Azt hiszem, inkább kimegyek a napra!

A bejegyzés trackback címe:

https://dorimaltan.blog.hu/api/trackback/id/tr962038361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

timicake 2010.05.29. 09:57:37

Szia Dori,
mindket blogodat nagy orommel kovetjuk Szamoval, irjirjirj!
Amint latjuk, elsz mint hal a vizben (hudejo mondas), gondolkoztunk, hogy meglatogatunk Thaifoldon, de kozben beugrott nekunk egy allapotossag :-) es egy rak :-(. Szoval valszeg Maltan se fogunk tudni meglatogatni, de azert tovabbra is olvasunk! Vigyazz magadra es merulj sokat!
May the white water be with you!

globe trekker 2010.05.29. 11:31:47

@timicake: Sziasztok,
először is gratulálok! És jobbulást... :-( Az elkövetkező pár évben további utakat tervezek, szóval remélem, valahol találkozunk majd! Ha más nem, amikor hazamegyek...
süti beállítások módosítása